Városok, falvak, községek > Fejér megye - wyw.hu

Baracska község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza, már egy 1212-ben készült okirat is megemlíti a falut Boroksa néven, amelyből később Barachka, Baraczka, majd végül a XVIII. század elejétől Baracska lett. A 2005-ben 2731 lakosú település a Mezőföld észak-nyugati sarkában, a Váli-völgy déli bejáratánál fekszik festői környezetben, 3968 ha területen.

Adony, Duna, Adony város, Adonyi kistérség, Fejér megye, M6-os autópálya.

A Duna középső, Fejér megyei szakaszán, annak jobb partján, a Budától Eszékre vivő fontos szárazföldi útvonal mentén kialakult település. Több évezredes múltja a bronzkorig tárul fel előttünk. A Krisztus előtti 2. évezredben a középső bronzkorban a Vatya-kultúra népe lakta. Elsősorban a vízjárta területek partjain emelkedő fennsíkokat szállták meg, így nem meglepő, hogy az iváncsai párkányzaton is otthont találtak.

Az ismert és bizonyítható adatok szerint Bicske - korabeli változatok alapján Bykche, Biccke, Bykcze, Biczke, Bitske - már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre.

A magyar kisvárosok egyik gyöngyszeme a közel 15.000 lakosú Mór, Magyarország Közép-dunántúli részén, a Vértes és Bakony-hegység közötti völgyben fekszik, a fővárostól megközelítőleg 85 km-re.

Fejér megyében, a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetű. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az I-IV. sz-ban a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt.

Alföldi jellegű láprétek hatalmas madárcsapatokkal, száraz füves puszták tavaszi virágtenderekkel, mediterránt és magashegységeket idéző növényritkaságok, vadregényes tájak az ország közepén, ez mind a Vértes és környéke, a változatosság világa.

Gárdony, a tó legnagyobb települése a déli parton fekszik, területe 6260 hektár, lakossága 9000 fő. Elnevezése személynévből ered, lakott helyként 1424-ben említi okirat először. 1989. március 1-jén emelték városi rangra.

Hazánk legősibb része, a Velencei-hegység valamikor szigetként emelkedett ki a Pannon-tengerből. Az egykori vulkánok mára lekoptak, lankás hegyoldalakká váltak

Moha első írásos említése az 1240-es évekből származik, de a település határában - a Gaja patak mellett - és a belterületen a neolitikumból és a bronzkorból származó leleteket is találtak. A faluban 1330-ban már kőtemplom állt, és első ízben 1374-ben került feljegyzésre az "Áldókút", amelynek jótékony hatását a nép jól ismerte.

A település a Bakony hegység lábától délre húzódó Sárrét vidékén terül el. A besenyők által lakott községneve oklevélben 1279-ben bukkan fel először Bathyan (Battyán) alakban. A szabad előtag azt jelentette,hogy nem falu, hanem mezőváros volt illetve, hogy az itt lakó jobbágyok szabadon költözhettek. Határában,a mai Szabadbattyán délkeleti részén állt egykor a Csíkvár erődítmény és vámhely.

Dunaújváros Online - A Dunántúl messze legjobb online újságja...

Aba Nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban, 20 km-re található, 4300 lelket számláló, három településrészből (Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor) álló közösség.

Dimbes-dombos településünk Fejér megye középső részén, a Mezőföld északnyugati peremén, a Szent-László patak középső folyása mentén, az M-7 autópálya martonvásári lehajtójától 10 km-re található.

Kincsesbánya Fejér megye északnyugati részén, Székesfehérvártól 15 km-re fekvő ipari település. Kincsesbánya új község, 1966. január 1-jén alakult Gúttamási és Rákhegy települések egy részéből, valamint a bányatelepből. A település fejlődését a bauxitbányászatnak köszönhette, mára azonban a bauxit kitermelése befejeződött.